Meghívó megtérésre
2010. február 25.

„A szent három napon, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton” tartsunk közös böjtöt, közösnek elfogadott célunkért, mely böjt testünk és szellemünk böjtjeként legyen teljessé. Ebben a nagyböjtben Istenünk, Rád irányuljon figyelmünk; Hozzád meneküljünk irgalomért és kegyelemért, kiüresítve magunkat, a böjt által hiányt teremtsünk magunkban számodra, melyet vágyakozzunk, hogy Te töltsél be bennünk!

E böjtnek céljaként, arra kell irányulnia, hogy mi magunk megszabaduljunk a pusztulástól, és vállaljuk egymás megmentéséért is e  böjtöt! Mert mi vagyunk Krisztus Egyháza, akiken múlik Isten tervének sorsa; vagy, más módon szabadítja meg Isten a világot, de attól a mi vesztünk nem marad el!

Eszt 4,17n.p.raa-bb.gg-hh - Amikor Mardókeus megtudta mindazt, ami történt, megszaggatta ruháját, zsákba öltözött, hamut hintett a fejére. A város közepén a téren keservesen kiáltozott, egészen a palota kapujáig haladva; az ugyanis tiltva volt, hogy bárki belépjen zsákba öltözötten a királyi palotába. Nagy volt a kesergés, böjtölés, jajveszékelés, siránkozás a zsidóknál minden tartományban, ahova a király rendelete és parancsa eljutott, és zsák meg hamu lett sokaknak az ágya. Eszterhez bementek szogálólányai és eunuchjai, és jelentették neki a dolgot. Ennek hallatára megrendült a királyné és ruhát küldött ki, hogy levetve a zsákot, abba öltöztessék fel Mardókeust, ő azonban nem fogadta el. Erre magához rendelte Aták eunuchot, akit melléje osztott be szolgálattételre a király, és meghagyta neki, keresse fel Mardókeust, és tudja meg tőle, miért cselekszik így. Aták eltávozott, kiment Mardókeushoz, aki ott állt a város terén, a palota bejárata előtt. Mardókeus elmondott neki mindent, ami történt, azt is, mennyi ezüstöt ígért Ámán a királyi kincstárnak a zsidók legyilkolása fejében. Majd átadott neki egy másolatot a kiirtásukról szóló, Szúzában is kifüggesztett rendeletről azzal, hogy mutassa meg a királynénak, és meghagyta, hogy menjen be a királyhoz, járjon közbe nála, és könyörögjön népéért. Aták visszatért, és jelentett Eszternek mindent, amit Mardókeus mondott. Eszter feleletképpen meghagyta neki, mondja meg Mardókeusnak: „Tudja azt a király minden szolgája és valamennyi tartomány, amely uralma alatt áll, hogy aki hívatlanul lép be a király belső udvarába, legyen az férfi vagy nő, az a törvény szerint azonnal halállal lakol, hacsak a király ki nem nyújtja felé aranyjogarát, így aztán életben maradhat. Engem meg már harminc napja nem hívatott a király.” Ennek hallatára Mardókeus ismét figyelmeztette Esztert: „Ne hidd, hogy mivel a királyi udvarnál vagy, te magad menekülsz meg az összes zsidók közül. Ha ugyanis most hallgatsz, más úton-módon szabadulnak meg a zsidók, te pedig és atyád háza el fogtok pusztulni; ki tudja, nem azért jutottál-e királynéi méltóságra, hogy ilyen időkre készen állj?” Erre Eszter a következő szavakat üzente Mardókeusnak: „Menj, gyűjtsd egybe az összes zsidót, akit Szúzában találsz, s böjtöljetek értem. Három nap és három éjjel ételt meg italt ne vegyetek magatokhoz, és én is így fogok böjtölni szolgálóleányaimmal együtt. Akkor azután nem törődve a törvénnyel, hívatlanul is bemegyek a királyhoz, s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok. Mardókeus erre elment, és mindenben úgy cselekedett, ahogy Eszter meghagyta neki.

Mt 7,7-12 - Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. Vagy ki az közületek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? Vagy ha halat kér, talán kígyót ad neki? Ha tehát ti, akik gonoszok vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog a ti Atyátok, aki a mennyekben van, jó dolgokat adni azoknak, akik kérik őt? Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták.

„Menj, gyűjtsd egybe az összes zsidót, akit … találsz, s böjtöljetek értem. Három nap és három éjjel ételt meg italt ne vegyetek magatokhoz, és én is így fogok böjtölni szolgálóleányaimmal együtt.” A mai olvasmány szavaiban megszólítasz Isten, hogy cselekvő részemmé váljon – a Te dicsőségedre – e nagyböjt: közös böjtre hívjam, szólítsam fel szeretteimet, barátaimat és ismerőseimet. És e böjtnek arra kell irányulnia, hogy mi magunk megszabaduljunk a pusztulástól, és vállaljuk egymás megmentéséért is e böjtöt! Mert mi vagyunk Krisztus Egyháza, akiken múlik Isten tervének sorsa; vagy, más módon szabadítja meg Isten a világot, de attól a mi vesztünk nem marad el! Itt jön az országunk sorsfordító esélye, a választás; de magyarságunk nagy történelmi múltja egyben kötelezettségünk is a Keresztény Európáért! Okunk van bőven, hogy vállaljunk áldozatot: Isten, Nemzet, Haza, Európa! Mi nem politikai szólamként, de keresztény hitből felfakadó sóhajként kell, hogy megindítson bennünket. Közös küzdelemre indítson, mely most, e szent időben, a böjtben nemesedhet, melyet végezhetünk szerényen magunk csendességében, mégis buzdítva, hogy minél többen adjuk erőnket, hitünket, reményünket, megtérésünkért. Nem feledve, hogy amit magam megtehetek azt magamnak kell megtenni! „Mindenki felelős a közjóért”! Deklarálja az Egyház Társadalmi Tanításának Kompendiuma 165. pontjában. Ez a felelősség legyen meg bennünk keresztényekben Isten, Nemzet, Haza és Európa iránt, mikor e böjthöz kapcsolódunk!

„Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.”

Hiszem, hogy e szavaid most, a mában hangoznak fel, nekem, és Hozzánk, kiket a böjt megihlet, megindít! Ebben a nagyböjtben Istenünk, Rád irányuljon figyelmünk; Hozzád meneküljünk irgalomért és kegyelemért, kiüresítve magunkat, a böjt által hiányt teremtsünk magunkban számodra, melyet vágyakozzunk, hogy Te töltsél be bennünk! 

És e böjti felhívásban segítségül hívom Anselm Grünt, aki Böjt -ről szóló tanításában ellát e böjthöz útmutatással. E könyvéből néhány idézetet hozok ide, buzdítva Benneteket hogy „a testi böjtnek szellemi böjttel kell együttjárnia, azaz a rossz gondolatoktól való tartózkodással. Ebben a harcban az aszkézis bevált fegyverei: a hallgatás, a kétkezi munka, az ima és a meditáció” legyen az eszközünk!

„A böjt megszenteli a testet. A test a böjtölés által a Szentlélek templomává lesz. Áthatolhatóvá válik Isten Lelke számára. Az ember az Úré – nemcsak lélek, hanem test szerint is. A testünk mi vagyunk; nem csupán rendelkezünk a testünkkel. És ha meg akarunk nyílni Istennek, azt a testtel kell elkezdenünk. Ha az Úré akarunk lenni, ennek testileg is érezhetővé kell lennie. A böjt „megszenteli a testet és végül elvezet Isten trónja elé”. Isten jelenlétébe helyez bennünket.”

„Az egészséges böjtnek a felebaráti szeretettel és az alamizsnálkodással is össze kell kapcsolódnia.”

„A böjt felkészít minket arra az ünnepre, amelyen Isten beteljesíti rajtunk tervét, s amelyen megváltása megragad bennünket. És összekapcsolódunk a hívők közösségével. Olyan közösség hordoz bennünket, amely mint közösség akar megnyílni Isten Lelke előtt.”

„A nagyböjt valóban böjtölést jelent, testtel és lélekkel való böjtölést. Ehhez persze a lelki megtérés is hozzátartozik, de olyan megtérés, amelyet nem csupán a lélek és az akarat, hanem éppúgy a test szintjén is végrehajtunk.” 

„A böjtnek a testvéri szeretetet kell szolgálnia”! 

„A közös böjtöt mint a régi egyházban, közös imaórákkal kellene összekötni. Mindennap össze lehetne jönni imádkozni. Így a böjt elveszíti azt a fajta teljesítmény jellegét, amivel meg kell küzdeni. Az imádságra irányul, és megnyitja a közösséget Isten számára.”

„A közös böjttel a keresztények sok szakadékot áthidalhatnának”.

„A böjttel az ember megmutatja, hogy komolyan gondolja kérését.”

„A böjtölő egyház nem mindenható tanítóként lépne föl, hanem mint zarándok egyház, szolidáris lenne minden jóakaratú emberrel, és végül együtt keresné, mi az, ami jó számunkra, mi az, amit Isten vár tőlünk.”

A böjtre szóló konkrét meghívást is Anselm Grün gondolatával küldöm:

A fentiek megfontolásával „a szent három napon, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton” tartsunk közös böjtöt közösnek elfogadott fenti célunkért, mely böjt testünk és szellemünk böjtjeként legyen teljessé. „Ezeket a napokat a liturgia úgy kitölti, hogy nem esik nehezünkre ilyenkor böjtölni. A böjt elmélyítené a liturgia közös ünneplését, és segíthetne abban, hogy teljesen elmerüljünk megváltásunknak Krisztus keresztjében és feltámadásában rejlő titkában.”

„A böjt nem a test és annak törvényei elleni dühödt lázadás, nem is lelkünk kétségbeesett kísérlete, hogy a test fölé kerekedjék. Sokkal inkább út ahhoz, hogy közelebb jussunk saját igazságunkhoz; olyan út, amelyen helyesen kell bánnunk önmagunkkal.
Nem önmagunk ellen harcolunk a böjtben, hanem a lélek ellenségei ellen, amelyek vissza akarnak tartani minket attól, hogy önmagunkká legyünk: Isten fiaivá, akiket Isten képmására teremtettek.”

Ne tartsd meg magadnak e böjtöt, hívj közösségedben társakat böjtödhöz, ments meg egy lelket Te is, mentsük meg együtt egymást, és mindannyiunkat! Készüljünk ünnepre, ünnepelni!

 „Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.”!

                                                                                                                                            Istennek áldozattal, hűséggel és szeretettel
                                                                                                                                             Naszádos József